Get all 4 Marzipan B releases available on Bandcamp and save 45%.
Includes unlimited streaming via the free Bandcamp app, plus high-quality downloads of Idősávok, (Nincs címzett), BB, and Napfordulat.
1. |
Ágyam nem volt
03:45
|
|||
Ágyam nem volt
Ágyam nem volt,
Ágyam nem is lett megközelítve…
Lemerültem a telefonokkal
a mozdulatlan mélybe,
alvásidő eltűnőfélben.
A tiszta túl tökéletes,
a piszkosra, ha rátapad,
beáll a rend,
amivel újra előidézhetem azt, ami pont jó,
amitől elrejtőzik a monó
és előbújik a sztereó.
|
||||
2. |
Kísértetfonalakon
04:32
|
|||
Kísértetfonalakon
Elbújva a földemben
érlelődik értelmem lényege.
Lassan alakul,
mert fél egyedül.
Elbújva a földemben
érlelődik értelmem lényege.
Lassan alakul,
mert fél egyedül.
[Egyedül, egyedül…]
Kérdésekből nincs elég,
válaszokból nincs bátorsága választani.
Kérdésekből nincs elég,
válaszokból nincs bátorsága választani.
Választani!
Fél, hogy eltűnik az állandó érzés
és nem lesz megfelelő dallam.
Megfordulva látja félő magam,
félő magam, félő magam.
Kézen fog és kísértetfonalakon
adja át az összes értékes alkalmam.
|
||||
3. |
Falazok
04:08
|
|||
Hangosabb érzelmekkel találkozom, ha merek.
Egyre tisztul a kép, amibe beleképzellek.
A fal még túl magas, izmok még kevesek,
de nemsokára létra se kell,
nemsokára létra se kell.
Átvészelt határok után talál majd rám
a falon túli szabad akarat és alkotás.
Testmagasságból kiabál a lelkem.
Szeretnék többet magamnál lenni.
A fal még túl magas, izmok még kevesek,
de nemsokára létra se kell,
nemsokára létra se kell.
|
||||
4. |
Tűzruha
04:11
|
|||
Lágyan, ablakodon bekiabál.
A végzet oldalán csüngő karddal eligazít.
A bajjal bemérgez, hogy érezd a törődést.
De lázálmok nélkül
késett ez az előrehaladás.
Te még nem tudsz semmit,
csak élvezd a semmiből előtűnő tapasztalást.
Ösztöngyurmából készült ez a test,
érezni érez, de félni már nem fél.
Tűnyomok, lét-késvágások
beolvasztva a tömegmasszába,
így még több vért zsibong
az agynak a szív.
Nekirugaszkodásom segít kiszakadni e hámból.
Tűzruhámmal kibékülni látszik ez a vízelme.
Nem megfontolásból léptem a gondok mezejére.
Az álomsátor összedőlve integet, hogy legyen vége.
|
||||
5. |
Tükröm
03:25
|
|||
Tükröm most már nélküled osztja fényét.
Lelkünk most már csak néz és megenged.
Nem kérdez, csak elenged.
Néz és megenged,
Nem kérdez, csak elenged.
Amit bennem nem láttál,
az végig ott volt benned is.
Amit benned nem akartam látni,
végig ott volt bennem is.
Amit bennem nem láttál,
az végig ott volt benned is.
Amit benned nem akartam látni,
végig ott volt bennem is.
Térérzetekbe hajlok bele,
tükörképed nem lelem.
Hamis vágyakba fektetett bele,
hogy ne merjek szárnyalni előre.
Csendesen lett szomorú az ív,
ami szájakat görbített felfelé.
Széltében távozik a múlt,
nélkülünk nem lennénk,
Tükröm most már nélküled osztja fényét.
Lelkünk most már csak néz és megenged.
Nem kérdez, csak elenged.
Néz és megenged,
Nem kérdez, csak elenged.
Amit bennem nem láttál,
az végig ott volt benned is.
Amit benned nem akartam látni,
az végig ott volt bennem is.
Amit bennem nem láttál,
az végig ott volt benned is.
Amit benned nem akartam látni,
az végig ott volt bennem is.
|
||||
6. |
Felszín
05:27
|
|||
Félig égbehajló szem az, ami
foszlány ablakaim üvegarcán csörgedez.
A háttérben absztrakt óraüveg kattog,
kérdésre csak halk sóhaj a válasz.
Ami a felszínen elhalkul,
az a mélyben felmordul.
Ami a felszínen elhalkul,
az a mélyben felmordul!
Ami a felszínen elhalkul,
az a mélyben felmordul.
Ami a felszínen elhalkul,
az a mélyben…
Felmordul… [ami a felszínen],
Elhalkul… [az a mélyben],
Felmordul… [ami a felszínen],
Elhalkul!
Levegős mozdulatok szántanak délre,
ujjad görbén törik, véghez viszi a dolgát.
Csak a gátakat láttam és nem a folyót,
Csukva csak magam voltam, a kulcs úszni ment.
Ami a felszínen elhalkul,
az a mélyben felmordul.
Ami a felszínen elhalkul,
az a mélyben felmordul!
Ami a felszínen elhalkul,
az a mélyben felmordul.
Ami a felszínen elhalkul,
az a mélyben…
Felmordul… [ami a felszínen],
Elhalkul… [az a mélyben],
Felmordul… [ami a felszínen],
Elhalkul!
|
||||
7. |
Te messze, én közel
05:07
|
|||
A két karral ölelő hanyatlás nem néz már többet felém,
csak elülve csattan a hullámja a partom szélén.
Most úgy néz ki, fejben is kezdek hazatalálni.
Kicsit mintha túl messze akartam lakni,
de te akkor is itt voltál,
amikor én messze jártam.
De te akkor is itt voltál,
amikor én messze jártam.
Hunyd le a szemed, ha az álomanyukád visszavár.
Nyisd ki a szádat, hogy a világot magadra szabd rendesen.
Lépj, ha az utadat már kitetted magad elé.
Én akkor is itt leszek… [akkor is itt voltál]
ha te éppen messze jársz.
Az eszem, sokáig magamba fordulva utált.
[Szólni eddig nem mertem,
lelkem szájára rátette a félelem a piszkos mancsát.]
Ha vétkeztem, mondataim elkúsztak a harag után.
[Szólni most már nem vártam,
és hirtelen megláttam a választ.]
de én akkor is itt leszek,
ha te éppen messze jársz.
Én akkor is itt leszek,
ha te éppen messze jársz.
[Már nem futok utánad, már nincs bennem utálat.
Már nem futok utánad, eltűnt az utálat.
Már nem futok utánad, már nincs bennem utálat,
már nem futok utánad.]
|
||||
8. |
Csepp
04:26
|
|||
Angyal létedet vízcseppre váltod.
Hajlékony ág, megtart a fán.
Levélfonál elenged mégis,
a föld lehúz,
elenged máris,
a föld fölemel majd.
Új út kezdődik most,
mélységben úszol,
kincset találsz.
Ásványországban nem tűnhetsz el.
Átváltozásban átlényegülsz,
átváltozásban napfény hegyre ülsz.
Felszárít a Nap
fénysugarakkal felhő leszel,
égbe emel,
fénybe veszel, hogy teljesíthesd,
megszabadulsz,
hogy teljesíthesd küldetésed és lehullj.
|
||||
9. |
Végtelen szintes
06:51
|
|||
Körbevezettelek már sokszor ebben a házban.
Nincs teteje, mert végtelen szintes
és hogy te meddig jutsz fel,
az csak rajtad múlik,
hogy megtaláld a lépcsőt, ami felfelé nyúlik.
Hunyorogva megyünk tovább, ahogy
ugyanaz a cipő tör.
A fény rajtunk keresztül a földre hull,
mialatt az idő a lábtörlőbe beletöröl, beletöröl.
Ó, együtt vagyunk még néha.
Előrejutások mellett suhanunk vissza.
Fejekbe szálltunk,
poros polcokon megtaláltuk
a magunkból kihelyezett képeket,
s visszafelé nézve látjuk
a pontokból összekötött képeket,
képeket,
képeket,
képeket…
Hangszálaink közül most már a hangosabbikat húztuk
és szilánkokra törtük vele a csendet.
A régit lyukakra jó csak tenni,
csak így érezni kiszakadt takarónk összevarrt melegét.
Ó, együtt vagyunk még néha.
Előrejutások mellett suhanunk vissza.
Fejekbe szálltunk,
poros polcokon megtaláltuk
a magunkból kihelyezett képeket,
s visszafelé nézve látjuk
a pontokból összekötött képeket,
képeket,
képeket,
képeket…
Körbevezettelek már sokszor ebben a házban.
Nincs teteje, mert végtelen szintes
és hogy te meddig jutsz fel,
az csak rajtad múlik,
hogy megtaláld a lépcsőt, ami felfelé nyúlik.
|
||||
10. |
Kell egy vágy
05:35
|
|||
Besüt a Nap, könnyeket szárítgat.
Szoborságom kiolvadt, s hűlt helyem gőzölög.
A lendület heve egy felborított szék.
Megérkeztem, a terveim nagyok,
így már szívesen itt vagyok.
A hevület leve a homlokomon folyt szét.
Vég nélkül maradok,
hogyha csak szárnyalok.
Tévedni emberi dolog.
Azért hagytak magamra, hogy egyedül lehessek…
Kell egy vágy,
hogy túl akarjunk lépni azon,
amik vagyunk.
Elmentem minden irány végéig,
koppantam a falakon.
A végtelen kígyója feszült nyakamon.
Gyökeret eresztettem,
visszatöltődtem nullára.
Határaimat meghúzva lelt rám a nyugalom.
Azért tűntem el, hogy visszajöhessek.
Kell egy vágy,
hogy túl akarjunk lépni azon,
amik vagyunk.
Kell egy vágy,
hogy túl akarjunk lépni azon,
amik vagyunk.
|
Streaming and Download help
If you like Marzipan B, you may also like:
Bandcamp Daily your guide to the world of Bandcamp